314316318320305

A Zalai borvidékről

A Zalai borvidék hazánk ha nem is az egyik legrégibb, de történelmileg igazolható hogy egykoron a legnagyobb magyar borvidék volt, azonban híre, elismertsége mára kicsit megkopott, de az itt születő borok még mindig csodálatosak. A Zalai borvidék különleges éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták kiváló termőhelye. a Zalából még csak néhány borászatnak sikerült kitörnie a „nagy magyar piacra”, de ettől függetlenül a sokezer kis termelő kézműves pincészetében születő alkotások is felfedezésre érdemesek.

A Zalai borvidék területe

A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján: 6.383 ha. A hegyközségi törvény értelmében az 500 m2 feletti szőlőültetvények tulajdonosai lesznek tagjai a hegyközségeknek, ez a terület jelenleg 1.514 ha. A borvidékbe tartozó települések száma: 43.

A borvidéknek két körzete van. A Balatonmelléke körzet (24 település) részben a Zala-folyó völgyében a Kis-Balaton mellett, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Muravidéki körzet (19 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében Lentitől Nagykanizsáig található.

A Zalai Borút Egyesület tevékenységi területe a Zalai borvidék településeire terjed ki, vagyis Zala megye településein zajlik. Természetesen jelenleg nem minden borvidéki településen vannak az Egyesületnek tagjai és vannak olyan tagok, akik nem borvidéki településen tevékenykednek.

a) Balatonmelléke körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Bak, Galambok, Kallósd, Nemessándorháza, Pölöske, Söjtör.

b) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk, Lenti, Becsehely, Kerkateskánd, Magyarszerdahely, Miháld, Eszteregnye, Nagykanizsa, Rigyác, Sand, Tótszentmárton, Valkonya

Ezek közül a borvidéki települések közül az alábbiakban vannak borutas szolgáltatások, illetve tagok: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Garabonc, Zalakaros, Nagyrada, Pakod, Szentgyörgyvár, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Bak, Söjtör, Nemessándorháza, Csörnyeföld, Lenti, Becsehely, Letenye,

A Borút Egyesületnek tagjainak működnek szolgáltatásai más Zala megyei településekről is: Türje, Dötk, Kiscsehi, Bázakerettye, Szalapa, Tekenye, Zalaegerszeg, Zalavég, Keszthely, Gyenesdiás, Nemesvita. Ezekben az esetekben a felsorolt településeken laknak a tagjaink, de a borúthoz kapcsolt szolgáltatásaik borvidéki településeken helyezkednek el.

    

A Zalai borvidék földrajza, éghajlata

A Zalai borvidék a Dunántúl dombos-hegyes terület éghajlati körzetbe, ezen belül a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves éghajlati típusba tartozik. E tájon a nyár nem túlságosan forró, a tél viszonylag enyhe, az évi hőingadozás kicsi. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 1900-1950 óra között változó. Jelentősebb téli fagykár a szőlőültetvényeket ritkán sújtja. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen.

A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek.

A Zalai-dombság csúcsai ritkán magasodnak 300 m fölé. Ennek megfelelően a szőlők 150-300 m tengerszintfeletti magasságban a széles völgyközi hátak fennsíkjain, platóin és a dombok többnyire déli, délnyugati kitettségű lejtőin helyezkednek el. Zalában kiterjedt szőlőterületeket találunk pszeudoglejes barna erdőtalajokon és az erózió pusztította lejtőkön előforduló földes kopároknak is gyakori haszonnövénye a szőlő.

A Zalai borvidék jellegzetes fajtái

A Zalai borvidék borszőlőtermesztésének hagyományai, jellemző fajtái a Balatonfelvidéki borvidékével többnyire azonosak.

A filoxéravész után Magyarország több körzetében fejlődésnek indult az étkezési szőlőtermelés. Ekkor alakult ki a zalai csemegeszőlő-termesztő táj is. Főfajta a Chasselas volt, ami napjainkban is uralkodó, de fokozatosan jelennek meg az új csemege szőlő fajták is pl. Pannónia kincse, Helikon szépe.

A Zalai borvidéken nagyszámú, zömmel fehérborszőlő-fajtát termesztenek. Jellegzetesebbek közülük az Olaszrizling, valamint a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay és a Zala gyöngye.

A Zalai borvidék mindkét körzetében jelenleg ajánlott fajták: olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát, királyleányka, cserszegi fűszeres, sauvignon, chardonnay; engedélyezett fajták: Zöld veltelini, Zengő, Zenit, Rajnai rizling, Nektár, Pinot blanc, Leányka, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt.

A Zalai borvidék hegyközségei, illetve hegyközségi tanácsa a hatályos fajtarendelet jelentős átalakítására tett javaslatot az alábbiak szerint:

    Balatonmelléki körzetben ajánlott fajták: Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Sauvignon, Rajnai rizling, rizlingszilváni, szürkebarát, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir; engedélyezett fajták: Ezerfürtű, Irsai Olivér, Kövidinka, Leányka, nektár, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini, Kékoportó, Zweigelt.

    Muravidéki körzetben ajánlott fajták ezen kívül: Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir; engedélyezett fajták: Ezerfürtű, Nektár, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Zenit, Zöld veltelini, Kékoportó, Zweigelt.






    
Belépés • Elérhetőségek • eMail
Powered by webskimo
 
Magyar • English • Deutsch • Slovenski